Június 24.

Dátum: 2011. június 24. péntek, kategória: Napló, írta: admin

Warning: Creating default object from empty value in /home2/buspit73/public_html/fenymadaregyesulet.info/wp-content/plugins/linklaunder-seo-plugin/nusoap.php on line 75
Ma megint összejöttek a dolgok, mert reggelre elpusztult a szelídített kismalacunk. Pár napja
egyre kevesebbet evett, nagyon legyengült, pedig kecsketejet is kapott, hogy utolérje a
többieket.
Aztán a két kuvasz elkapott egy csirkét, az Egyik szájában volt, azzal kergetőztek. Szerencsére
csak a combjánál fogva rohangáltak vele, így túlélte a dolgot. Eléggé leszidtam őket, remélem,
még egyszer nem fordul elő ilyesmi!
Délelőtt fel akartam ülni Záporra, de nem volt a helyén, hanem a lucernába ment az egész
társasággal együtt, a szomszéd tanyája elé. Gondoltam, de jó, hogy ilyen közel vannak,
felhívtam a szomszédot, hogy lépjen már ki a házból, és óvatosan, nagyon óvatosan hajtsa őket
hazafelé. Gombit szerencsére elkaptam, mire kijött a szomszéd ostorral a kezében… Csak
csattintott egyet, és az összes ló bevágtázott az erdőbe… Gombit sikerült bevonszolnom a
helyére (szó szerint), gyorsan felnyergeltem, és irány a többiek után. Persze ez a kedves,
aranyos, szelíd, nyugodt, kicsit lusta ló most úgy ment, hogy már a kapu előtt vágtában
indultunk el, közben folyamatosan nyihogott. Szélsebesen megkerültük az erdőt, de nem láttam
nyomokat (már amennyire emellett a tempó mellett bármit is lehetett látni). Már majdnem
beértünk a faluba, mikor csöngött a telefonom: a szomszéd volt az, hogy a sarki tanya mögött
vannak a kis drágák a lucernában. Éles kanyar, nyomás arra. Gombi kétségbeesetten nyihog.
Egyszer csak Hajnal válaszolt neki, mi meg turbóra kapcsoltunk. Esélyem sem volt rá, hogy
normális tempóban haladjunk, én csak ott voltam… Amikor megláttuk a többieket, gondoltam,
majdcsak lelassítom valahogy, hiszen ott vannak az orrunk előtt, megnyugodhat, de nem, ezerrel
berongyolt a többi közé, Zápor meg hirtelen azt sem tudta, hogy mi van, ki lökdösi itt. Megvolt
a boldog egymásra találás, séta haza. Én elől Gombin, mögöttünk Hajnal, aztán Gyömbér és
Ékköves a csikókkal, végül Zápor, mögötte a szomszéd a terepjáróval. Mindezt libasorban adtuk
elő. :-) A délelőtt többi része természetesen villanypásztor-javítással telt. Aztán délután
megint úgy kellett összeszedni őket a lucernából, úgyhogy elegem lett, és Hajnalt bezártam a
kisebbik karámba büntetésbe. Legalább végre leszokik a cumizásról. Persze mindenki nyihog
mindenkinek, de legalább mindenki itthon van!

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

*


A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>



Oldalak: 1 - 11