December 18.

Dátum: 2011. december 18. vasárnap, kategória: Napló, írta: Gosztonyi Fanni

Warning: Creating default object from empty value in /home2/buspit73/public_html/fenymadaregyesulet.info/wp-content/plugins/linklaunder-seo-plugin/nusoap.php on line 75
Reggelre együtt volt az összes kutya, mert a kuvaszok valahogy kinyitották az istálló ajtaját, és kiengedték Morzsit… Remélem, még korai volt az öröm… Bár az biztos, hogy igazi magyar kutyák lesznek a kölykök: puli-pumi keverék apától és kuvasz anyától. Már ki is találtam a hirdetés szövegét:
„Hungarikum! Terelő és házőrző kutya egyben!!!”
Na nem baj, Morzsit kiengedtem a tanya elé, hogy látogassa meg a környéken élő barátnőit, a kuvaszokat pedig a biztonság kedvéért bezártam az istállóba, mert ha Morzsi bárhol kimegy a tanyából, akkor nyilván bárhol be is jön. Aztán egy idő múlva kimentem, hogy behívjam Morzsit, de még nem jött haza. De jó, gondoltam, akkor kiengedem a kuvaszokat a kertbe. Nyitom az istállóajtót, és három kutya áramlik kifelé!!! Azt hittem, nem jól látok, de a két kuvasz között ott volt Morzsi. Hogy hogy került oda, fogalmam sincs, de ezek szerint bármire képes, csak hogy a kiszemelt jövendőbeli közelében lehessen, úgyhogy fájó szívvel, de megkötöttem.
A délután is elég érdekesre sikerült, mert nagyon korán etettünk: a gyereknek fellépése volt az adventi ünnepségen. Percre ki volt számolva az idő, így nagyon boldog voltam, mikor Parázs, Gyömbér csikója pont ezt a délutánt választotta ki arra, hogy eltörje az egyik karámfát, és kimenjen a felnőtt lovakhoz. Fél órámba telt, mire végre az összes ló megnyugodott és a helyére került, és az én lelki békém is helyreállt, és visszaszívtam az összes dolgot, amit csikókergetés közben mondtam Parázsról, és persze Gyömbérről, és már szinte dudorászva mentem disznókat etetni, amikor a kiskecske, aki reggel óta ordít, hogy férjhez akar menni, kipréselte magát a kerítésen a cigája koshoz, és ott udvaroltatott magának. A kos meg ugrálta, de a kecske a súly alatt állandóan összerogyott, úgyhogy ezt a nászt is rövid úton meg kellett akadályoznom. De mit nekem egy laza kecskekergetés a csikóval való birkózás után? Mire végeztem az etetéssel, már csak annyi időm maradt, hogy lemossam magamról a sarat, ahol látszik, aztán nyomás a vonathoz.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

*


A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>



Oldalak: 1 - 11