2012. Május 1.

Dátum: 2012. május 1. kedd, kategória: Napló, írta: Gosztonyi Fanni

Warning: Creating default object from empty value in /home2/buspit73/public_html/fenymadaregyesulet.info/wp-content/plugins/linklaunder-seo-plugin/nusoap.php on line 75
Kaptam egy pár kacsát! A tojó fehér, a gácsér vadas színű. Egyelőre beraktam őket a tyúkólba egy külön ketrecbe, hogy megszokják a helyüket. A kuvik a diófáról kiabált: mivel macskát nem láttam a környéken, azt gondoltam, hogy a kacsák izgatták fel ennyire.
Délután itatáskor anyu kiáltott, hogy menjek azonnal: a hucul csikók vizébe beleesett egy kuvik. Ott vergődött szegény a vízben. Kivettem, és megtörölgettem, csak úgy feküdt a kezemben, mint akiben már alig van élet. Még lélegzett, és hallottam, hogy kicsit szörcsögve veszi a levegőt. A tojó volt: a hasán ott volt a kotlófolt. Valamit tennem kellett, még ha nagyon reménytelennek is tűnt a dolog: bevittem, és megszárítottam hajszárítóval, amennyire tudtam, aztán kiraktam az árnyékba, egy ketrecbe. Nagyon rosszul nézett ki, ahogy leraktam, úgy maradt, és a szemei is le voltak csukva. Egy óra múlva megnéztem: még mindig nedvesek voltak az alsóbb tollai. Még lélegzett. Ahogy visszatettem a ketrecbe, eldőlt az oldalára. Gondoltam is magamban, hogy annyi neki. Anyu is odament, meg akarta nézni, azt mondta, már nem lélegzik. Ki akarta venni, erre feléledt, kikerekedett a szeme, és elkezdett hátrálni. Nagyon meglepődtünk: ezek szerint van remény! Arra gondoltam, ha elpusztul, meg kell néznem, rakott-e már tojásokat, mert akkor meg kellene próbálni berakni őket a keltetőbe. Fel is hívtam a barátnőmet, aki a pesti állatkertben dolgozik, hogy kikelnének-e, de azt mondta, hogy most nem tud beszélni, mert kiszabadultak a majmok… Fél óra múlva megint megnéztem: már csak egy kicsit volt nedves a szárnya alatt a toll, így megpróbáltam elengedni. Nagyon alacsonyan repült, ezért újra levadásztam, nehogy elkapják a macskák, és visszaraktam a ketrecbe. Sötétedéskor próbáltuk meg megint elengedni, úgy elment, hogy hátra se nézett… Még nem volt tökéletes a röpte, de már felfelé is tudott repülni. Megült egy ágon, és elkezdte hívni a párját. Csak remélni tudom, hogy reggelre összetalálkoznak.

Fénymadár Egyesület – Kuvik

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

*


A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>



Oldalak: 1 - 11